• Események,  Összefoglaló

    Craft Christmas by Delicates – vásárban jártunk!

    Egyesületünk 2019-ben vett részt utoljára, hat korábbi év részvétele után a Delikates Accessories csapata által szervezett karácsonyi, helyi kézművesek vásárán, aztán idén, 2023-ban utolsó pillanatban kapcsolódtunk be ismételten a jó közösséghez, ismerősökhöz, az igazi karácsonyi hangulatú vásárhoz, a már megszokott Művészeti iskola aulájában, tornatermében.
    Varga Csaba szervező minden alkalommal tanúbizonyságot statuál a civil törekvéseink mellett, és szeretettel fogadott szinte azonnal, mint későkásákat, egy apró kéréssel, hogy vállaljuk el a gyermektombolót a kiállítóasztalaink szomszédságában, vigyünk játékelemeket, babzsákokat a hangulat fokozása érdekében.
    Szívesen tettünk eleget, ez egy igazi win-win kapcsolat volt mindig.
    Jó érzés volt látni a sok apróságot, az ellazuló szülőket, tornászmutatványokat produkáló kiskamaszokat, és önfeledten brummogó gyerekeket az ikeás vonatsínek és játékok mellett, de felemelő volt közelről követni a két mondókázást, a hordozási tanácsadást is bemutató egyesületi tagok önzetlenségét, és a mindig mosolygó kézműves édesanyáink közt is eltölteni ezt az összesen 11 órát ezen a hétvégén. Ugyanakkor, jó volt viszontlátni sok-sok egyesületi tagot is, akik betértek hozzánk egy baráti szóra, vásárolni. ❤
    Jó értelemben fáradtunk el, az együttlét öröme ilyenkor télen, a hűvösebb időszakban mintha jobban összekötné a barátságokat, egyéni kapcsolatainkat is. Legalábbis, ezen a két napon ez volt az általános tapasztalat. Megcsodálni az aulában kiállított sok-sok ajándékötletet, szorgos kezek és hangolódó szívek munkáit.
    Külön köszönet Kuzman Hajnikának a felajánlott játékelemekért, és Varga Csaba és gyerekeinek a doboz fajátékért és kiegészítőkért, melyeket beépítünk az egyesületi játékparkba.
    Legyünk jók, továbbra is!
    Áldott ünnepeket!
    Fényképek a két nap hangulatából itt:
  • Koncert,  Összefoglaló

    XVIII. Kárpát-medencei Asszonytalálkozó Csíksomlyón – beszámoló

    Amint korábban már írtuk, ez egy régi barátság eredményes fenntartása során született együttműködés volt és lehetett az Asszonyszövetséggel, így az egyesületi elnök örömmel tett eleget Szőnyi Kinga elnök asszony kérésének, majd összeállította az idei, 2023-as Arany Búzaszem-díj határon túli várományosának méltatását, melyet a november 18-i szombat délutáni, a csobotfalvi Szent Péter és Pál plébániatemplomban celebrált szentmise után kezdődő díjátadón, dr. Répássy Róbert miniszterhelyettes, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára olvasott fel. A méltatást eredeti terjedelmében itt olvashatják el.

    Az Arany Búzaszem díj magyarországi kitüntetettje Doszpoly Orsolya, a Miskolci Áldozatsegítő Központ koordinátora lett, aki dr. Répássy Róbert miniszterhelyettes méltatása szerint kiemelkedő szakmai munkát végez az áldozatsegítő intézmény vezetőjeként, és aki részletesen mutatta be a Központ működését és tevékenységét a pénteki napon a Jakab Antal Tanulmányi Házban az áldozatsegítő konferencián. A Magyar Családok Megmaradásáért díjat pénteken adták át, ezalkalommal Gergely Istvánt, Tisztit, a Csibész Alapítvány elnökét díjazták a határon túli magyarság megmaradásáért végzett kitartó és sokszor küzdelmes munkásságáért. Talán nem is véletlen, hogy a szombati díjátadón a Tiszti-által létrehozott Csibész Alapítvány által működtetett Árvácska együttes tagjai énekeltek és zenéltek, majd a díjátadót Sáfár Mónika Jászai Mari-díjas, érdemes művész rövid koncertelőadása zárta.

    A felemelő templomi hangulatot baráti vacsora zárta a Tanulmányi Házban, ahol máris újabb közös elképzelések születtek az Asszonyszövetség és Madarász Attila csíkcsobotfalvi plébános között, ami a 2024-es év nyarát illeti.

  • Események,  Összefoglaló,  Pályázat

    VI. Apa-gyermek tábor Szovátán

    Az apacsapat idén is nekivágott a komoly toborzásnak, és sikerült 9 apát és 15 gyermekkel (14 fiú és egy aprócska lány) elutazni saját személygépkocsikkal Szovátára, ahol a bázis a Kalabash Apartmanok voltak, és ahonnan csillagtúrázva a 3 együtt töltött napot igazán tartalmasan tölthették a gyermekek. A pályázat során a rendezvény a Csíki Anyák Egyesülete és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének közös programjaként élménydús kikapcsolódást biztosított leginkább a felnőttek számára, de a 15 gyermek sem unatkozott, hiszen a péntek délutáni, esti érkezés után máris lehetett dézsázni, aztán szombaton a reggeli után a Medve-tó északi partjáról álltak rá a Medve tanösvényre felnőttek és gyerekek egyaránt, mely egy összesen 1,2 km hosszú útvonal a lombhullató erdőn át, a szintkülönbség mindössze 77 m, így nincs szükség nagy erőfeszítésre, a kicsik is jól megbírták. A tó körüli finom ebéd után rövid autókázás után a sóváradi kézműves fagylaltot kóstolták meg a kirándulók, majd a városban lévő nagy bevásárlóközpontból a férfiak beszerezték a vacsorának valót, elkezdődött a tűzrakás, gulyás főzés, vacsorázás. Ezután jöhetett a megérdemelt csobbanás, jakuzzizás, aztán a tábortűznél mesélgetés, nosztalgiázás, főként a felnőttek részéről.

    Vasárnap reggel egy újabb rövid sétára ment a társaság a közeli erdőbe, ahol a 23 férfi nagy meglepetésére, a 4 éves Kovács Kincső verseket szavalt, majd énekkel zárta a műsort, tapsot, éljenezést, sok-sok mosolyt és boldog tekintetet hagyva a hálás nézőközönségben.

    A csapat hazaindult, és mindenki belátta, hogy szükség van ezekre a találkozókra, és minden évben meg kell ismételni lehetőség szerint, bővíteni a csapatot, hogy a barátságok, vidámság megmaradhasson az apukák és gyermekeik közt hétvégéken, és hátha a hétköznapok rohanásai közt/mellett is.

    Köszönet a KCSSZ-nek a projekt megvalósításáért, fenntartásáért!

    A képgaléria pedig bemutatja a hangulatot is.

  • Cikk,  Események,  Közérdekű,  Összefoglaló,  Pályázat

    XII. Böngésző Játék díjazása

    Kedves Gyerekek, Szülők, Pedagógusok, Barátaink!

    Szeptember 26-án nagyszerű vendéget láthattunk viszont Csíkszeredában, ugyanis az Egyesült Államok-beli Danny Bain mesemondó már 2018-ban is vendégünk volt az akkori Népmesei Napon, és aki zenélni hazájában, Afrikában és Dél-Amerikában tanult, majd 2010-ben Magyarországra telepedett. Jellegzetes mesemondó stílusa afrikai zenei hagyományokra épül, tradicionális és saját népmeséket ötvöz fülbemászó dallamokkal és hipnotikus ritmusokkal „gyil” (afrikai balafon) kíséretében. Akárcsak 2018-ban, a pedagógusok most is a Fán lakó gyermekek mesét kérték elmondásra, így a taplocai Xantus János Általános Iskola óvodásai mellett, az  előkészítős, első, második, harmadik és negyedikes kisdiákok is megtanulhatták a mese néhány dallamát, új kultúrákat és hangszereket fedezhettek fel.

    A délelőtti program az Erőss Zsolt Arénában folytatódott, itt a 2022-2023 kiírás lefiatalabb pályázói hallgathatták meg Danny meséjét, a Nagy Imre Általános Iskola előkészítősei, akiket Orbán Adél tanító néni támogatott egész évben a fordulók beküldésében. 30 kisdiák oldotta meg rajzocskákkal a feladatokat, mindig jelezve, hogy mely válaszra esett a döntés. Őket nem tudtuk rangsorolni még, de a következő, XIII-ik kiírásban már fogjuk!

    Aztán a következő napokban átadtuk az emléklapokat, ajándékkönyveket is az iskolásoknak, a 82 pályázó kisdiák 3 iskola 5 osztályából került ki, akiket 6 tanító kísért a 6 forduló alkalmával.

    A díjazás rangsorolása innen tekinthető meg.

    1. Előkészítő osztály: 30 diák, Nagy Imre Általános Iskola, Csíkszereda, Orbán Adél tanító néni
    2. 2SBS osztály: 25 diák, József Attila Általános Iskola, Csíkszereda, Pászka Zsuzsa, Páll Edit tanító nénik
    3. 2 osztály: 6 diák, Dr. Boga Alajos Általános Iskola, Csíkkozmás, Simó Annamária tanító néni
    4. 3 osztály: 5 diák, Dr. Boga Alajos Általános Iskola, Csíkkozmás, Bálint Kinga tanító néni
    5. 4 osztály: 16 diák, Dr. Boga Alajos Általános Iskola, Csíkkozmás, Tamás- Kacsó Katalin tanító néni

    Helyezések: 

    • 17 db. Aranyág – 8 diák a csíkszeredai József Attila Általános Iskola 2SBS osztályból, 5 diák a csíkkozmási Dr. Boga Alajos Általános Iskola 2 osztályából, egy diák a Dr. Boga Alajos Általános Iskola 3 osztályából, 3 diák a Dr. Boga Alajos Általános Iskola 4 osztályából.
    • 11 db. Ezüstág – 6 diák a csíkszeredai József Attila Általános Iskola 2SBS osztályból, 1 diák a csíkkozmási Dr. Boga Alajos Általános Iskola 2 osztályából, 3 diák a Dr. Boga Alajos Általános Iskola 3 osztályából, egy diák a Dr. Boga Alajos Általános Iskola 4 osztályából
    • 6 db. Rézág – 3 diák a csíkszeredai József Attila Általános Iskola 2SBS osztályból, egy diák a Dr. Boga Alajos Általános Iskola 3 osztályából, 2 diák a Dr. Boga Alajos Általános Iskola 4 osztályából
    • Dicsértet kapott – 8 diák a csíkszeredai József Attila Általános Iskola 2SBS osztályból és 10 diák a Dr. Boga Alajos Általános Iskola 4 osztályából.
    • Részvételi emléklapot kaptak a Nagy Imrés előkészítős kisdiákok. Ügyesek voltak nagyon!

    Köszönetünket fejezzük ki az RMDSZ – Communitas Alapítványnak, akik évről évre támogatnak minket programjainkban, ezen belül a májusi Édesanyák Hetét, és az őszi Böngésző Játék díjazását.

    Az új forduló kiírását a Böngésző Játék oldalon követhetik, várjuk szeretettel a borítékokat a térség elemis diákjaitól. A részvétel továbbra is ingyenes!

  • Események,  Összefoglaló,  Pályázat

    Önismeret és barátság, nálunk járt ismét Lepedus István tréner

    #összefoglaló

    Ismét Csíkszeredába látogatott Lepedus István ifjúságot okító családi életre nevelő tréner, tanácsadó, és azúttal a Nagy Imre Általános Iskola VI. és VII. osztályos diákjai számára tartott értékes felkészítést, beszélgetést a barátságról, fiú-lány kapcsolatról 50 felsőtagozatos diák számára. A találkozást előzetes igényfelmérés előzte meg, a képző azt szerette volna megtudni, hogy egészen pontosan mi foglalkoztatja ezeket a gyerekeket, mi az, amiben leginkább a segítségükre lehetne szaktudásával.

    Később a Ioannes Kájoni Szakközépiskola kilencedikeseinek tartott 4 órás „továbbképzést” a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsori termében, arról is többek közt, hogy a frissen összekerült osztálytársak hogyan ismerjék meg jobban egymást, tiszteljék, becsüljék meg egyenként egyéniségüket, fejlődhessenek az önismeretben, az érzelmi kapcsolataikban pedig egyre biztonságosabban éljenek. Úgy tűnt, hogy a gyermekek nagyon élvezték az programot, és szívesen folytatnák a megkezdett munkát Istvánnal. Talán sikerül fenntartani egy folytonosságot ezen programban.

    Délelőtt az iskolában zajlottak a beszélgetések, délután a szülőkkel találkozott István, ismertetve névtelenül a gyerekekkel történt tapasztalatait, hogy mire kellene még jobban odafigyeljenek a szülők esetleg, hol érzékelhető hiányosság, fejlesztés. De alapvetően az volt a visszajelzés, hogy összetartó, jó osztályközösségekből származtak a gyerekek, és minden játékot ügyesen, aktívan állítottak össze.

     

    Köszönet a támogató osztályfőnököknek, Birta Mária, Forró Gerda, Pál Piroska tanároknak, az ügyes gyerekeknek, valamint a szülőknek és a helyszíni támogatónknak, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársainak. A 66 gyermek, 3 osztályfőnök és a tréner mindannyian oklevélben részesültek a program végén.

    A rendezvény a Csíki Anyák Egyesülete és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének közös rendezvénye volt.

  • Összefoglaló

    Egy tartalmas hét Budapesten – az Albert-Homonnai és Bakcsi család kalandjai

    Fogadják szeretettel Albert-Homonnai Emőke édesanya és lánya, Bakcsi Réka tizedik osztályos diák beszámolóját a Szülők Háza Közhasznú Alapítvány, Regős Judit elnök asszony felajánlásában, idén augusztusban eltöltött Kalandozásról. A család egy hetet nyaralhatott az Alapítvány Gellért-hegyhez közeli lakásában. Köszönjük a lehetőséget! FB bejegyzés:

    A Szülők Háza Alapítvány vendégeiként Budapesten eltöltött izgalmas hetünk élményeit néhány szóban összefoglalva azt mondhatnánk: Dalí-kiállítás és képzelet; Retro Élményközpont és nosztalgia; Ludwig Múzeum és Cukiság faktor; Zene Háza, Virág Benedek Ház és kertmozi, Duna-part és fények; Japánkert és merengés; Városliget és ringatózás; Kolodko-szobrok és gyermeki lélek; Ásványbirodalom és Smaragdváros; a programok között pedig megszusszanás egy biztonságos, kényelmes és barátságos szálláshelyen.

    Köszönjük szépen a Szülők Háza Alapítvány munkatársainak, hogy családi otthonuk vendégei lehettünk!

    Albert-Homonnai és Bakcsi család

    Kalandozásaink Budapesten (2023. augusztus 21-26.)

    Végre elindultunk Budapestre. Szerintem akkor még egyikünk sem sejtette, mi minden vár majd ránk a héten, bár azt már előre sejtettem, hogy nem fogunk unatkozni. Hétfőn hajnalban indultunk útnak, a „Pece-parti Párizs”-ban, Nagyváradon tett látogatás után tovább utazva, délután érkeztünk Budapestre. Már amikor megpillantottam a várost, na meg a hatalmas, végtelennek tűnő, csillogó Dunát, a sok híddal meg hajóval, elfogott valami boldog, türelmetlen izgatottság, ami aztán végigkísérte egész ott töltött hetünket. Utazás közben, jövet és menet, az Oz, a nagy varázslót hallgattuk hangoskönyvben. A történet pont ott szakadt félbe, amikor Dorka és társai megérkeztek Smaragdvárosba, Oz birodalmába, és mi is megérkeztünk Budapestre. Berendezkedtünk a szálláshelyen, és mindenki megpihent a hosszú út után.

    Kedden mind az öten, apa, anya, a húgom, az öcsém meg én, elmentünk a Cat Café-ba. Különös élmény, örültem, hogy a szülőket is rá tudtuk venni, akik egyébként nincsenek oda a cicákért, és ráadásul a reggeli kávéjukat már a kávézóba érkezésünk előtt elfogyasztották. A húgom viszont odavan a macskákért, és mi is az öcsémmel. Ezután elmentünk az Írók Boltjába, jó volt a csend ott bent, és a könyvek illata, és kaphattunk egy-egy könyvet. Utána megnéztük a Dalí-kiállítást. Ez volt az egyik kedvenc programom az egész kirándulás alatt. Jó volt kalandozni a különös művész szürrealista képzeletében. A képek mellett több szobrot is láttunk, és ez egészen más perspektívát adott az alkotó életművének, mivel mi inkább a festményeit ismertük. Igényeltünk egy kis készüléket, egy elektronikus tárlatvezetőt, és a megfelelő számot beütve mélyebben ismerhettünk meg egy-egy alkotást. Olyan élmény volt, mint egy interaktív művtöri-óra. Hab a tortán, hogy a kiállítás végén egy VR szemüveg révén a művész elképesztő képzeletvilágának közepén találhattuk magunkat. Aztán egy ázsai étteremben ettünk, mert a húgom rajong az ázsiai kultúráért. A fiúk pizzázni mentek egy másik helyre. Este anyukámmal és az öcsémmel sétáltunk a Feneketlen-tónál, és megnéztük Kosztolányi Dezső szobrát. Akkor eldöntöttem, hogy szobrokat fogok fotózni. Lefotóztam még Sissit, Jókai Mórt és Ady Endrét, később József Attilát is a Duna-parton. Ha még egyszer visszatérünk ide, akkor majd gyűjtök további szoborfotókat.

    Szerdán délelőtt anya és mi hárman, gyerekek, elmentünk a Retro Élményközpontba. Belepillantottunk mi is a szüleink és nagyszüleink egykori életébe. Izgalmas volt kipróbálni a tárcsás telefont, felülni az oldalkosaras motorra, tévébemondót játszani, űrutazásra menni és rendőrautót vezetni játékból. Voltak kvízek is. Csodálkozva néztem, mennyi mindent tud az öcsém a régi autókról, katonai alakulatokról. És a végén még Bambit is ittunk! Az óriáskerék mellett találkoztunk apával, aki hazament a tesóimmal a szállásra. Anya meg én villamosra szálltunk és elmentünk a Japánkertbe. Nagyon vágytam oda, mert anya már korábban mesélt nekünk erről a helyről, és nem is csalódtam. Sőt! Teljesen lenyűgözött a japán kapu, a torii, a különleges módszerekkel metszett, szépen gondozott fák és növények, meg a sokféle kőlámpás. Ott leültem kicsit rajzolni is: kis fákat, köveket, lámpásokat. Jólesett anyával kettesben sétálgatni, beszélgetni ezen a mesebeli helyen, amelyet a Varga Márton alapította iskola munkatársai és diákjai gondoznak Zuglóban. Aztán a friss levegőn elfogyasztottuk az ebédünket is a Semmi Extra nevű étteremben, ahol nagyon is extrát lehet falatozni, ezért eldöntöttük, másnap is ott eszünk. Este mindannyian megnéztük a Városligetben, a Zene Háza kertmozijában a Csinibaba című filmet, amely retro számokra épül, és éppen passzolt az aznap délelőtti múzeumos élményhez. Sokat kacagtunk, egyes dalokat a szereplőkkel együtt dúdoltunk, és eszünkbe jutott nagyapánk, aki a Csinibabából énekelget részleteket néha. Elégedetten sétáltunk a metró fele, a Hősök tere irányába, és a film kapcsán eldöntöttük, hogy majd otthon megnézzük a Dolce Vita című filmet is.

    Csütörtökön lányokul elmentünk a Művészetek Palotájába, és Ludwig Múzeumban megnéztük a Cukiság faktor című kiállítást, hogy tudjuk meg mi is az a cukiság mint esztétikai fogalom. Megnyugtat, vásárlásra ösztönöz, manipulál, rengeteg oldala van. Kiváltja az emberekből a féltés ösztönét. Ez a cukiság Japánból indult, még 17-19. században. A japán kawaii szó jelentése: aranyos, szerethető. Az 1970-es éveben az élet minden területét átszövő kulturális jelenség lett. Ez a kiállítás sok mindenen elgondolkodtatott, például, hogy a szemekkel ellátott tárgyakat – szemes csészéket, radírokat, háztartási gépeket – jobban megkívánjuk a boltban, és ez már manipuláció. Vagy hogy miért van a kamionsofőröknek plüssállatkája? Engem a MÜPA előtt váratlanul szembelocsolt az olykor szunyókáló, olykor feléledő szökőkút, de még az is jólesett abban a nyári hőségben. Majd csigavonalban felsétáltunk a közelben található zikkuratra, amelynek a tetejéről csodálatos panoráma tárult elénk, a körülöttünk az épületek sokaságával és a Dunán úszó hajókkal. Aztán körbenéztünk egy könyvesboltban, majd extra jót ebédeltünk ismét a Semmi Extrában. Este, szintén lányokul, elmentünk a Virág Benedek Ház hangulatos belső udvarán található kertmoziba, ahol az Eltitkolt történetek című feliratos filmet láttuk, amely öt meghökkentő, önálló kisfilmből áll össze. Eközben apa és az öcsém csónakázni mentek a Városligetbe, és az öcsém büszke volt, hogy ő is evezhetett.

    Pénteken elmentünk a Kőbirodalom nevet viselő ásványboltba. Ezt az üzletet még akkor pillantottam meg, amikor Budapestre érkezve áthajtottunk a Wesselényi utcán. Fülbevalókat és karkötőt vásároltunk. Az öcsém obszidiánt kért, ami igazából olvadt láva, és azt tervezte, majd épít egy bunkert vulkánkitörés esetére, és ez lesz az első darabja, az alapkő. Ebben a boltban meglátott egy buzogányt is, amiről sajnálkozva állapította meg, hogy kár, hogy nem eladó, mire a boltos a dolog állásának ellenkező voltáról világosított fel bennünket. Picit meg is ijedtem, vajon le tudjuk-e beszélni az öcsémet, de szerencsére ő sem gondolta egész komolyan a vásárt. Szépen is néztünk volna ki Pest utcáin egy láncos buzogánnyal. Ezután egy papírüzletben vettünk néhány taneszközt anya munkájához, mangát keresgéltünk a húgom számára könyvesboltokban. Aztán felmentünk a Várba, ahol nemcsak a Halászbástyát és a Mátyás-templomot, hanem a Kockásfülű Nyúl csöppnyi szobrát is megnéztünk. Ez az én vágyam volt. Kisebb korunkban nagyon szerettük ezt a rajzfilmet. És valóban ott ült a nyuszi, a Dunát és a Lánchidat figyelve a távcsövével. Délután, egy limonádé mellett beszélgettünk az unokatestvérünkkel, aki itt lakik Budapesten. Este a Duna-parton sétáltunk, néha „megálltunk egy novellára”. Megtaláltunk még néhány Kolodko-szobrot a Kockásfülűn kívül, éspedig a Rubik-kockát és a Főkukacot. Gyönyörű volt a megvilágított Országház, mint a Duna ékszere. Végelenül fáradtnak és elégedettnek éreztem magam, lepergett előttem ez a csodálatos itt töltött hét. A villamosra várva eszembe jutott az Altatóból „a villamos is aluszik” részlet. Egy kedves gyermekkori emlék, mintha hazaérkeztünk volna Budapestre.

    Másnap igazi otthonunk felé vettük az irányt, Kecskeméten keresztül. Mire hazajutottunk, Dorka is hazajutott Smaragdvárosból. Most itt ülök az asztalomnál és a hosszú bajszú Dalíra gondolok – „I am not strange. I am just not normal.” -, és az ő elfolyó óráira, s észreveszem, hogy megállt az asztali órám. Mintha egy perc sem telt volna el itthon, amióta elmentünk!

    (Bakcsi Réka, Csíkszereda)

    Képgaléria a család jóváhagyásával:

  • Cikk,  Közérdekű,  Összefoglaló,  Pályázat

    Sportoltak a helyi nyugdíjasok – folytatni szeretnék!

    Kedves Barátaink!

    Egy nagyszerű, és számunkra igazán meghitt, szép program lebonyolítása mögött vagyunk, mely meghirdetéséről már június végén is olvashattatok , és melyről röviden itt szeretnénk beszámolni, és köszönetet mondani minden támogatónak, akik így vagy úgy, ilyen vagy olyan formában a nemes ügy mellé álltak.

    Egy márciusi napon került beadásra pályázatunk (Sportórák és találkozások idősekkel/időseknek Csíkban címmel) az RMDSZ Nőszervezete által meghirdetett pályázatok Életet az éveknek – aktív nyugdíjaskor kategóriája alá, és örömmel fogadtuk a pozitív elbírálást, aztán május elején a XII. Édesanyák Hete program keretében már el is kezdtük az ötletelést, szerveződést a leendő program bonyolításáért.

    Meghívottunk volt Tófalvi Éva Nőszövetségi képviselő is, és mindenki egyetértett a jelenlévő közül, hogy az idősekre nem csak kampányidőben kellene számítani, hanem alanyi jogon biztosítani kell számukra az aktív időskort, minden egyéni program mellett a közösségi élményt, a sportot, egészséges életmódot.

    Június 29-én el is kezdtük a vízitornát a Csíki Csobbanóban, ahová a helyi vezetőség készséggel engedte be az olykor nagyszámú jelentkezőtábort, és Horváth Dorottya testnevelő tanár vezetésével 45-50 percen keresztül tornászhattak a program iránt érdeklődők. Heti rendszerességgel, az uszoda nyári szüneteltetéséig jártak az idősek ide, augusztus 1-én pedig kézfelnyújtással jelezték, hogy szeretnék a folytatást a pályázati időszak lejárta után is, ezért a felkérésnek eleget téve, reményeink szerint ősszel újraindulnak majd a sportórák valamilyen kedvezményes formában az érintett korcsoport számára. A hat vízitornát összesen 234 alkalommal vették igénybe időseink, minden bizonnyal alátámasztható tehát az igény a rövid 45-50 perces mozgásra, melyhez gyakorlatilag úszni sem kell tudni, és ez nagyon növelte az érdeklődők számát.

    Július 10-én elkezdődtek a gerinctorna foglalkozások is, a Hargita Megyei Sérültek Egyesülete Összefogás Házában végül a szintén nagy érdeklődésnek köszönhetően két csoportba osztottuk a jelentkezőket, és hétfőnként 10 és 12 óra közt tornásztak az idősek Bőjte Cecília gyógytornász vezetésével. Ide 243 alkalommal jött el a részvételi ív szerinti 117 személy és 11 tornát tartottunk.

    A program végeztével kiértékelő íveket osztottunk szét a résztvevők közt, akik egyöntetűen a folytatásra szavaztak, és itt már sikerült éremben folytatást biztosítani számukra, így szeptember hónaptól a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsori előadójába fognak menni, illetőleg egy másik csoport a Szakszervezetek Művelődési Házába heti rendszerességgel.

    Akiknek köszönettel tartozunk, a teljesség igénye nélkül, de mégis törekedve a kiemelésükre:

    • RMDSZ Nőszövetség (2000 lejes támogatás)
    • Csíkszereda Önkormányzata (erkölcsi és helyszíni támogatással)
    • Csíki Csobbanó (erkölcsi, anyagi és helyszíni támogatással
    • KidsSport csapata
    • Bőjte Ceci gyógytornász és Horváth Dori testnevelő (<3, <3, <3)
    • Hargita Megyei Sérültek Egyesülete (anyagi és helyszíni támogatás)
    • Hargita Megyei Kulturális Központ (helyszíni támogatás <3)
    • Szakszervezetek Művelődési Háza, Szederjesi Ferenc (helyszíni támogatás <3)
  • Összefoglaló,  Pályázat

    Ismét bővült az egyesületi eszközpark

    Kedves Barátaink!

    Igyekszünk minden apró részletről értesíteni támogatóinkat, barátainkat, szimpatizáns ismerőseinket, így eleget téve akár a pályázati elvárásoknak is, de köszönetnyilvánításként is, örömmel mutatjuk nektek, hogy a 2022-es évben sikeresen pályáztunk vissza nem térítendő pályázatra a Bethlen Gábor Alaphoz működési költségekre, és 7910 RON értékben az alábbi felsorolt tételeket tudtuk lefödni ebből a pályázati kiírásból:

        • Könyv, folyóirat vásárlása, előfizetése: 129,06 ron
        • Utazással, kiküldetéssel, szállítással összefüggő költségek: 894,6 ron
        • Kommunikációs szolgáltatások (telefon, internet, posta): 561,74 ron
        • Informatikai, rendszerüzemeltetési és webfejlesztési szolgáltatások díja: 733,4 ron
        • Szakértői, tanácsadói és biztosítási díjak: 1440 ron
        • Banki költségek: 369,75 ron
        • Eszközök vásárlása: multifunkcionális nyomtató és hangtechnikai felszerelés (mikroport, keverő és kiegészítők: 3781,45 ron.

    Köszönetünket fejezzük ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt irányába, hogy a NUP-KP-1-2022/5-000389 számú pályázatunkat 700.000 Fttal támogatta!

     

  • Események,  Összefoglaló

    Felnőttkorba lépett a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért

    Örömmel fogadta egyesületünk a meghívást Dánél Sándor elnöktől, miszerint folyó év december 18-án, a Hargita Megyei Sérültek Egyesületének székhelyén kerül megrendezésre a Nagycsaládosok Hálaadó Karácsonyi Ünnepsége, és a mostani a 18-ik alkalom egyben születésnapi ünnepség is.

    16 órától a csíksomlyói ferencesektől Hugó testvér tartott hálaadó szentmisét, majd ezután Sanyi ismertette a CSEN elmúlt időszakát, az Egyesület kapcsolódását a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségéhez 2006-tól kezdődően, majd az ünneplő családok kis műsorral léptek fel, de volt testvérpáros is, akik verset mondtak, énekeltek, és hangszeres fellépést is biztosítottak a népes, de bennsőséges családi körben. Jó érzés volt sok ismerőssel összetekinteni, kacagni, jókívánságokat váltani, és remélni a békésebb jövőt. A kulturális program után körbeálltuk a szerény kis karácsonyfát, és közösen elénekeltük a Mennyből az angyal karácsonyi éneket, és megtörtént a jelenlévő családok megajándékozása egy igen gazdag, – élelmiszert, édességet, de háztartási kellékeket is tartalmazó – csomaggal. Közel 130 résztvevője volt az ünnepváró, hálaadó családi napnak, mely hangulatot több ügyes fényképész is lencsevégre kapott, és külön öröm volt számunkra, hogy sikerült egy közös fényképet készíteni a népesebb családokkal, volt olyan család, akik 14-en jöttek el! Az angyaljárás után agape következett, az édesanyák finom süteményeket hoztak, és elfogyasztottuk a szülinapi tortát is. Kiemelendő még egy fontos “apróság”, Dánél Sanyiék még a focirajongókra is gondoltak, és az ünnepléssel párhuzamosan az érdeklődők a VB-döntőt is figyelemmel tudták kísérni. Mindenki örült a végeredménynek, úgy éreztük, hogy a jobbik fél győzött, az argentinok sikere méltón koronázva meg ezt a szép estét!

    További többszörös 18 évet kívánunk még a Nagycsaládosoknak!

  • Összefoglaló,  Pályázat

    V. Apa-gyermek tábor a Piposz tanyán, Bükklokán

    Kedves Barátaink!

    Decemberre kellett ütemeznünk az őszi időszakra tervezett V-ik Apa-Gyermek táborunkat, melyet közösen a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével szerveztünk, ugyanis az iskolakezdés utáni mindenféle gyermekbetegségek nem engedték, hogy hamarabb táborozhassanak együtt a gyerekek az édesapákkal. Emiatt aztán, és a hűvösebb időszak beállta során újabb létszámcsökkenés történt, de a bátor, kitartó csapat – 5 férfi és 8 gyerek – végül december 9-én délután elindult Bükklokára, Tankó Zsigmond István Piposz nevű tanyájára, felfedezni a gyimesi táj kihívásait.

    A péntek esti érkezés, szállásfoglalás után csapatépítés zajlott, a gyerekek közösen játszottak, közben népzenei muzsika ment a háttérben, majd késő este focimeccsnézés zajlott, szurkolás a javából a horvátoknak, és nagy öröm a negyeddöntős argentinoknak is. Szombat délelőtt rövid kirándulásra vállalkoztak az apukák a környékre, de a gyerekek hatékony kérlelésére sikerült bevenni a jól felszerelt helyi kalandparkot, voltak, akik kétszer-háromszor is körbejárták az akadálypályát. Ebéd után a klasszikus focimeccsnézés történt, majd a csapat elvonult a tanya  wellnessébe, ahol vidám pancsolás, a felnőtteknek szaunalehetőség volt, majd a jól kifűtött dézsába mindenki örömmel szállt be, esetleg hűsült a közeli befagyott tó szélén. Igen, ilyen is volt. Vacsora után társasjátékozás zajlott, a felnőttek folytatták a vébé nézést, majd nyugovóra tért a fáradt csapat. A vasárnapra tervezett túrát sajnos az erős esőzés miatt le kellett fújni, helyette reggeli után játék (farkas/leopárd csapatok), rajzolás/tervezés, mesenézés zajlott.

    A csapat leszögezte a következő találkozó időpontját is, melyet márciusban tartanak, nagyobb részvételi reményekkel, és lendülettel, valahol a Sóvidéken.

    Léder László pszichológus, az Apa Akadémia ötletgazdája és a fenntartója hiszi, hogy apai oldalról is meg kell erősíteni a családokat. Fontos lenne kellően propagálni, hogy minél elfogadottabb és népszerűbb legyen az aktív, gondoskodó apai szerep. Örömteli, hogy egyesületi tevékenységeink során egyre több édesapa veszi ki szerepét a csecsemőgondozásból, babahordozásból, de már a szülészeti látogatási részvétellel is. Ezekkel a táborokkal mi is azt szeretnénk támogatni, hogy a gyermekek neveléséből nagyobb korban is kivegyék részüket az édesapák, illetve legyen meg az a szabadság számukra, amivel igazán emlékezetessé tehetik ezeket a 2-3 napos kirándulásokat, barátságokat fenntartva, szocializálódva egymással felnőttek és gyerekek egyaránt, házon kívüli terepen.