Örömmel értesítünk mindenkit, hogy elkészült Kádár Annamária Mesepszichológia2. című könyve, és szeretettel várunk mindannyiatokat a könyvvásárral egybekötött könyvbemutatóra 2014. október 2-án, csütörtökön 19 órától a Nagy István Művészeti Liceum aulájába. https://www.facebook.com/events/1556353117926999/ 

A könyvbemutatót megelőzi egy igen érdekes előadás, melyet a szerző tart a következő témakörben: A waldorf oktatás, mint a szív pedagógiája, avagy hogyan valósul meg család és a waldorf iskola együttműködésével az érzelmi intelligencia fejlesztése 17 órától. A szervezők mindenkit szeretettel várnak! https://www.facebook.com/events/266882830167121/  

És akkor néhány gondolat a könyvbemutató kapcsán: Mesepszichológia 2., Útravaló “kényes” nevelési helyzetekben

A Mesepszichológia első részében a mese szerepére, az életkori sajátosságoknak megfelelő meseválasztásra és a mese érzelmi intelligencia fejlesztő hatására koncentráltam. A második részben a szülő-gyermek kapcsolat útvesztőit, azokat a „kényes” nevelési helyzeteket veszem górcső alá, amelyekben csak a hiteles szülői jelenlét hozhat valódi megoldást. A mese ugyanis az én megközelítésemben nemcsak népmesét és műmesét jelent, hanem a saját életmesénket is: azt a történetet, amelyet önmagunkról, gyökereinkről, hitvallásunkról, álmainkról és céljainkról, félelmeinkről és fájdalmainkról, kudarcainkról és győzelmeinkről mondunk el önmagunknak és a gyermekünknek. Ezt ráadásul nemcsak este vagy az erre szánt pillanatokban, de folyamatosan meséljük, sokszor szavak nélkül is – a jelenlétünkkel, viselkedésünkkel, önmagunkhoz, az emberekhez és a világhoz való hozzáállásunkkal.

Szülőként, pedagógusként a nevelés során is a magunk történetét meséljük. A szabályok, határok kijelölése és betartatása; a motiválás; a problémamegoldás kérdéseiben történő választások mind rólunk, a mi világképünkről szólnak. Tetteinkkel meséljük el, hogy miben hiszünk, miért küzdünk, mi az, ami továbbvisz a nehéz helyzetekben – és azt is, hogy mikor adjuk fel. Bár egy-egy nevelési probléma kapcsán legtöbbször a gyermekünk viselkedésére fókuszálunk, azt szeretnénk megváltoztatni, rólunk mesél az is, hogy melyik az a konfliktushelyzet, ami drámai feszültséget okoz bennünk, és az is, hogy mit kezdünk vele. A gyermek bámulatos pontossággal mutat rá arra, amin dolgoznunk kell, a vele kapcsolatos nehézségek jelzések – és egyben lehetőségek is a továbblépésre. Felhívják a figyelmünket arra, hogy miben kell változnunk, fejlődnünk. Igen, ha engedjük, gyermekünk átírja a történetünket – és ebben a folyamatban mi válunk tanulóvá.

Második könyvemben túlnyomórészt azokról a nevelési kérdésekről írok, amelyekkel kapcsolatban a legtöbbször kértek tőlem tanácsot az elmúlt évek során, és igyekszem megmutatni azt is, hogy miként jelennek meg ezek a helyzetek a mesékben: dackorszak, testvérféltékenység, félelmek-szorongások, gyász és veszteséggel való munka.  Korcsoportokra és témakörökre lebontva ajánlok olyan, valóban magas színvonalú, magyar és külföldi szerzők által írt meséket, melyeknek meggyőződésem szerint jó hasznát vehetjük a problémák megoldásában.A kötet tíz újabb, általam írt érzelmi intelligencia fejlesztő mesét is tartalmaz a 4-9 éves korosztály számára. Az előadásban a kényes nevelési helyzetek mellett (testvérféltékenység, dackorszak, félelmek, szorongások kezelése, gyász és veszteségekkel való munka) beszélek a saját belső gyermekünk, “csodagyermekünk” megőrzésének lehetőségéről valamint a helyzetfüggő nevelésről is.