Mi írtuk/mondtuk

VII. Kárpát-medencei Asszonytalálkozó

A szombati programból merítve, hárman, két különböző műhelymunkára jelentkeztünk.

15.00 – 17.30: Műhelymunkák párhuzamosan 6 szekcióban:

1. „Női küldetés és életpályamodell” – Dr. Gerberné Farkas Zsuzsanna családterapeuta és mentálhigiénés szakember (Budapest) – Bea
2. „Munka és család” – Szalai Piroska a Lifelong Learning Magyarország Alapítvány szakmai igazgatója (Budapest) – Emő és Mesi
3. „Családterápiás törekvések Székelyföldön” – Antal Attila és Antal Ildikó pszichológus és családterapeuta (Csíkszereda)
4. „Gyermek-áldás” – Csomóné Lindmayer Katalin a Család-Vár Alapítvány elnöke (Budapest)
5. „Női civilek – Mit tehetünk a hátrányos helyzetben élő nőtársainkért?” – Engert Jakabné a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület elnöke (Kecskemét)
6. „Családpasztoráció orvosi szemmel” – dr. Pázmán Enikő családorvos (Gyergyószentmiklós)

Rövid összegzés a helyszínről:

1. „Női küldetés és életpályamodell” – Dr. Gerberné Farkas Zsuzsanna családterapeuta és mentálhigiénés szakember (Budapest) – Bea

13 résztvevője volt szombaton 15 órától a Női küldetés és életpályamodell c. műhelymunkának, ahol több székelyföldi női egyesület képviselői mellett Kecskemétről, Szarvasról, Budapestről, de még Felvidékről, Révkomáromból voltak résztvevők. Dr. Gerberné Farkas Zsuzsanna 4 gyerekes anya, szakmája szerint családterapeuta és mentálhigiénés szakember vezette a beszélgetést, ahol a résztvevők egy-egy szóval cimkézhették fel a siker, karrier értelmét saját megértésükben, majd a női szerepek szélességét írták táblára. Kinek mit jelent a siker, egy szóban mit juttat eszébe a karrier, ezeket vázoltuk röviden. Egyensúly, szerencse….., fefelősség, munka …… én, mint nő, anya, feleség, rokon, munkatárs, vezető, barát, gyerek, nagymama, háziasszony, ezek mind mi vagyunk, nők.

Ezután rövidebb, hosszabb életképeket meséltek a résztvevők, pár következtetés is született: mindenki találja meg az örömét, ne a szenvedését abban, amit munkájának választott, az iskola módszere nagyon rossz, mert a diákokat eleve egymáshoz hasonlítja, nem ad lehetőséget egyéni fejlődésre, ezektől a besorolásoktól szabaduljunk meg! A székelyderzsi unitárius lelkészhölgy bibliai idézettel élt: ne ítélkezzünk, ez nagyon fontos, fogadjuk el, hogy mindenki maga választja azt az életutat, amelyet járni szeretne.

A feladatokhoz fel kell nőni, meg kell érni, küldetésünket ne kitaláljuk, hanem megtaláljuk személyes tehetségünk, adottságaink, egyéb külső tényezők bevonásával.

Legyen önzetlenség, szeretet, tudjunk jó feleségek lenni, akik a családokat összefogják, anyákként, ősanyákként.

A szentegyházi polgármester hölgy kiemelte, hogy az önismeret szükségessége elmarasztalhatatlan tényező bármilyen aktivitásba fognánk, nőkként: ismerjük meg, fel saját határainkat, lehetőségeinket, és ennek tudatában cselekedjünk.

Dr. Gerberné illusztrációval mutatta be saját életét, körökben: az első 20 én saját magáról szólt, a következő gyűrűben a család, az elhelyezkedés volt, a harmadik, külső gyűrűbe a KÖZÉLET szó került.

Elgondolkodtató volt, hogy vajon jól cselekszenek-e azok, akik nem 40 év után kezdenek aktívabbak lenni a közéletben, hanem korábban, kisgyerekeik mellett…. A tisztes társaság egyöntetűen kijelentette, hogy akkor kell csinálni a dolgokat, amikortól érezzük, hogy azt akkor, éppen nekünk kell véghezvinni, és ez jelenti a sikerélményt, küldetést, amire vállalkoztunk.

2. „Munka és család” – Szalai Piroska a Lifelong Learning Magyarország Alapítvány szakmai igazgatója (Budapest) – Emő és Mesi

Szalai Piroska, a műhelyfoglalkozás vezetője, a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány szakmai igazgatója és kurátora, kutatásai alapján megszerkesztett modellt mutatott be, amely alapján képet alkothatunk arról, hogy melyek az emberek számára legfontosabb dolgok az életben. A grafikon közepén áll az boldogság/siker, körülötte sorakoznak a következők: egészség, jó kapcsolatok (családi, baráti, munkahelyi stb.), értelmes munka (ha ez nincs → veszély a család számára), anyagi függetlenség, lelki béke, önmegvalósítás érzése, arra való lehetőség, hogy értékrendünk szerint tudjunk élni.

Optimális esetben munka és család nem szabadna egymást kizáró fogalom legyen. Az említett cél reális megvalósításának érdekében politikai akaratra, jó döntésekre ugyanúgy szükség van, mint az egyén döntéseire, törekvéseire, és az sem mellékes, hogy az egyének és az őket képviselő civil szervezetek hogyan tudnak befolyást gyakorolni a döntéshozatalra, az igényeket ugyanis tolmácsolni kellene a stratégialkotók felé.

A foglalkoztatás kérdésköre Európa szerte általános problémát jelent: az idősödő generációt ellátó nyugdíjrendszert nem tudja fenntartani a fiatalabb generáció, a foglalkoztatást elvileg növelni kellene. Az előadó rámutatott arra, hogy a gazdasági mutatók, mint például a GDP nem számol az otthon végzett munkával, a családi gondoskodás (idősek, gyermekek, fogyatékosok, betegek ellátása nincsen értékben kifejezve). Ha az otthon dolgozók munkába állnak, az fent említettekről való gondoskodás az államot terhelné. Megfontolandó, hogy az államnak nem volna-e gazdaságosabb az otthoni gondoskodás hivatalosítása és munkahelyként való elkönyvelése? A különleges foglalkoztatási formák elterjedése is hozzájárulhatna, ahhoz, hogy ezekre a társadalmi problémákra megoldás születhessen.

Tipikus foglalkoztatási formának nevezik a szokványos nyolc órás, meghatározatlan időre szóló munkáltatási formát. Atipikus (különleges) foglalkoztatási formák: részmunkaidő, projektmunka (ide tartoznak a szezonális jellegű mezőgazdasági munkák is), távmunka, önfoglalkoztatás.

A női foglalkoztatottak korosztályok szerint besorolása (más-más lehetőségekkel és igényekkel rendelkeznek):

– még gyermektelenek

– gyerekesek

– felnőtt gyermekekkel rendelkezők

Az atipikus foglalkoztatási formák és élethosszig tartó tanulásra vonatkozó koncepciók és pedagógiai modellek jelentősen befolyásolhatják a foglalkoztatás lehetőségeit, növelhetnék a nők számára a családi és munkahelyi teendők összehangolásának lehetőségét.

Az élethosszig tartó tanulás és a foglalkoztatás közötti összefüggés megértését szolgálhatja az Eu által 2000-ben kiadott memorandumEU, több kulcskompetenciáról tesz említést. Ezen kulcskompetenciák egyike a vállalkozói szemlélet, amely az alkalmazkodás és problémamegoldás képességet is magában foglalja. A vállakozói szellem, vállalkozási készség teszi lehetővé, hogy merjük felvállalni az értékeinket, elképzeléseinket, merjünk dolgozni az ötleteink megvalósításáért, higyjünk benne, hogy a velünk való történéseket bizonyos szinten befolyásolni tudjuk, vállaljunk kockázatot, ne csak a környezetünktől várjunk mindig a változást és segítséget. Érdemes azt is tudatosítani, hogy a biztonságra való túlzott törekvés sokszor kiszolgáltatottsághoz vezet.

A biztonság és a szociális együttműködés közötti választás helyzetét modellezi a szarvasvadászat nevű dilemma (a játékelméleti alapjátszmák egyike). Két vadásznak el kell döntenie, hogy szarvasra vagy nyúlra akarnak-e vadászni. A szarvas 8 aranyat ér, de csak együtt tudják elejteni, a nyúl 3 aranyat ér, de egymagában is tud lőni bármelyikük. A döntést külön-külön, egymással való előzetes egyeztetés nélkül kell meghozniuk. Ha egyikük egymaga indul el szarvast vadászni, eredménytelen lesz a napja. Mindketten jobban járnak, ha együttműködnek, noha kockázatosabb is. Ha nem bíznak meg kellőképpen egymásban, mindketten nyúlra mennek és elesnek a lehetséges nagyobb zsákmánytól.

Összegzésül azt tudnám megfogalmazni, hogy a Szalai Piroskával való beszélgetés, az általa felvetett szempontok megerősítettek azon hitben, hogy a vállalkozási szellem népszerűsítésének segítségével, valamint az egymás iránti bizalom és együttműködés kellő megalapozásával jelentősen hozzájárulhatunk ahhoz, hogy érdekeinket és értékrendünket akár magasabb szinten is érvényesíteni tudjuk, és tevékenységünk az egyén és közösség számára egyaránt hasznossá váljon.

3. „Családterápiás törekvések Székelyföldön” – Antal Attila és Antal Ildikó pszichológus és családterapeuta (Csíkszereda)

Az Antal-házaspár több mint 20 fős csapatnak tartott gazdag, statisztikai adatokon alapuló előadást, mely alatt pár gondolatot rögzítettem:

– nagyon fontos egy családban, hogy az anyag egészségese legyen, ekkor az egész család egészséges. Mit tehetünk az egészséges életmódért, mindenki önmagában teremtse meg a lelki békét, legyen önbizalmunk!

– legyen harmonikus kapcsolat a két fél között

– szükséges elvárásokat állítanunk gyerekeinkkel szemben, ez a korlát biztonságot ad a gyereknek, folyamatos fejlődésével kipuhatolja lehetőségeit, egészséges szemléletben, kiegyensúlyozottan nevelkedik.

– fontos, hogy minden napunkat bizalommal, mosollyal kezdjük, így ébresszük reggel a gyereket is!

– a nap mindig úgy záródjon, hogy a gyerek ágya mellett mesét mondunk, megkérdezzük a gyereket, hogy milyen napja volt, és minden bizonnyal arra is választ kapunk, amire nem kérdeztünk rá azonnal.

Kismama klub a Mária rádióban – 2011

[display_podcast]